A Faktum tényellenőrző portál az új választási kampány egyik legnagyobb visszhangot kiváltó bejelentésének várható politikai és gazdasági következményeit vizsgálta.
Február 23-án előrehozott választásokat tartanak Németországban, miután Olaf Scholz kancellár menesztette a pénzügyminisztert, ami a koalíció összeomlásához és egy sikertelen bizalmi szavazáshoz vezetett.
Mint arról beszámoltunk, Orbán Viktor frappáns üzenettel reagált rá, hogy a német parlament elfogadott egy indítványt a migrációs szabályok szigorítására. Tette mindezt azután, hogy egy elutasított menedékkérő halálos támadást követett el. Orbán Viktor ezzel kapcsolatban az X-en reagált, annyit írt: „Jó reggelt, Németország! Üdv a klubban!” Ismert, a CDU vezetője, Friedrich Merz nem volt hajlandó elutasítani a szélsőjobboldali AfD támogatását a szavazás biztosítása érdekében.
A Faktum tényellenőrző oldal vizsgálta az új választási kampány egyik legnagyobb visszhangot kiváltó bejelentésének várható politikai és gazdasági következményeit. Ugyanis az AfD elnöke, Alice Weidel a kampányában kilátásba helyezte egy népszavazás lehetőségét a német EU-tagságról.
Ha a reform nem lehetséges, ha nem sikerül újjáépíteni az uniós tagállamok szuverenitását, akkor hagynunk kell az embereket dönteni, ahogy Nagy-Britanniában is tették
– jelentette ki Weidel, ezzel nyíltan felvetve az úgynevezett „Dexit” lehetőségét.
Németország mindig is kulcsszereplője volt az európai egységfolyamatnak. A második világháború utáni integrációs törekvések egyik fő mozgatórugója a német-francia tengely helyreállítása volt. A német államszervezeti modell, amely a tartományok jelentős önállóságára épít, már korábban is hozzájárult ahhoz, hogy az unió döntéshozatalába beépüljön a szubszidiaritás elve.
A Maastrichti Szerződésbe 1992-ben bekerült alapelv szerint a döntéseket azon a legalacsonyabb szinten kell meghozni, ahol azok a leghatékonyabban kezelhetők. Ez a decentralizációs szemlélet mindig is jelen volt Németország politikai gondolkodásában, és az AfD most ennek egy radikális értelmezésével kampányol.
Ezt is ajánljuk a témában
Erősödik az AfD, „polgári többség” alakult ki a Bundestagban, a szellemet nem lehet visszagyömöszölni a palackba – Bauer Bence, az MCC Magyar-Német Intézetének igazgatója a Mandinernek.
A német gazdaság egyik legnagyobb előnye, hogy az egységes piac részeként élvezi a négy szabadságot: az áruk, a személyek, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgását. 2023-ban Németország GDP-jének 110%-át a kereskedelem tette ki, és a világ harmadik legnagyobb importőre volt. Exportjának legnagyobb hányadát a gépjárműipar (17,2%), a gépek (14,3%) és a vegyipari termékek (9,0%) adták.
A kereskedelmi többlet évek óta stabilan a GDP 2-3%-át tette ki más EU-tagállamokkal szemben, míg az unión kívüli partnerekkel folytatott kereskedelem ennél kiszámíthatatlanabbnak bizonyult. Az AfD által felvetett EU-ból való kilépés így komoly gazdasági kockázatokat hordozna.
Miközben gazdasági szempontból a német EU-tagság egyértelmű előnyökkel jár, az AfD kilépési ígérete inkább politikai kommunikációs stratégia, mint reális szakpolitikai cél. A politikatudományi kategóriák szerint az AfD által képviselt álláspont nacionalista-populista üzenetként értelmezhető, amely az „elit” és az „EU-s bürokrata elit” ellenében a „népakarat” elsőbbségét hangsúlyozza.
Weidel és pártja az európai közéleti diskurzus egyik legmegosztóbb ügyét, a Brexitet használja példaként:
Ha a reform nem lehetséges, ha nem sikerül újjáépíteni az uniós tagállamok szuverenitását, akkor hagynunk kell az embereket dönteni, ahogy Nagy-Britanniában is tették.”
Az AfD így a „Dexit” fogalmát egyfajta politikai márkává formálja, amely saját választói bázisát mobilizálja. A német társadalom EU-hoz való viszonyáról a legutóbbi reprezentatív felmérés 2023-ban készült, amely szerint tízből négy ember több önállóságot várna az unión belül.
A január 23-án publikált Insa-felmérés szerint a pártversenyben továbbra is a CDU-CSU szövetség vezet, de az AfD stabil második helyen áll. Az alsóházi mandátumok várható eloszlása alapján a nagyobb pártok, köztük a CDU-CSU és a szociáldemokraták elzárkóznak az AfD-vel való együttműködéstől, így a radikális párt kormányra kerülésének esélye jelenleg csekély.
A választási kampány során a politikai szereplők közötti népszerűségi verseny is kiélezett. Az Insa-felmérés szerint, ha a német kancellárt közvetlenül választanák, a CDU vezetője, Friedrich Merz 23%-ot érne el, míg Alice Weidel 22%-kal követi. Olaf Scholz jelenlegi kancellár támogatottsága eközben 16%-ra csökkent.
Weidel népszerűsége részben annak köszönhető, hogy olyan, a német politikában tabunak számító témákat emel napirendre, mint az illegális bevándorlás vagy az orosz-ukrán háború lehetséges lezárása. Az AfD így sok szavazó számára a hagyományos politikai elit elleni tiltakozás eszközévé vált.
Ezt is ajánljuk a témában
A volt kancellár szerint a CDU megszegte ígéretét, amikor az AfD szavazataival biztosította egy bevándorlásellenes javaslat elfogadását.
A február 23-i választások adnak majd választ arra, hogy a német társadalom mennyire nyitott a radikális változtatásokra és az EU-ból való kilépés gondolatára. Bár az AfD stabil támogatottsággal rendelkezik, a többi párt elhatárolódása miatt kormányra kerülésének esélye alacsony.
Az EU-ból való kilépés ígérete és az AfD kampányának egyéb radikális elemei azonban biztosan továbbra is heves viták tárgyát képezik majd a német és az európai politikában. A következő hetekben kiderül, hogy a populista narratíva mekkora társadalmi fogadókészségre talál Németországban – és milyen irányba mozdul el az ország politikai jövője.
Ezt is ajánljuk a témában
Az állam döntéseinek helyességébe vetett mély hitet megkérdőjelezni tabunak számít Németországban.
Nyitókép: HALIL SAGIRKAYA / ANADOLU / Anadolu via AFP
„Jó, hogy a klub tagja lehetek!”
Várható az ellenállás egy szigorúbb német migrációs politikával szemben.
Persze az Európai Parlamentben még lehet úgy csinálni mintha ezt nem vennék észre, de ez ettől még úgy van.
Újra előkerültek az unalomig ismételt balliberális mantrák egy tavalyi berlini konferenciával kapcsolatban.
Erősödik az AfD, „polgári többség” alakult ki a Bundestagban, a szellemet nem lehet visszagyömöszölni a palackba – Bauer Bence, az MCC Magyar-Német Intézetének igazgatója a Mandinernek.
A rendőrség már a helyszínen van Egerben.
„Jó, hogy a klub tagja lehetek!”
A holland szurkolók darabokra szedték a Groupama Aréna vendég mosdóját.
